„Egész Európában a magyar szabályozás engedi a legalacsonyabb befektetésarányos megtérülést” a villamosenergia elosztás területén, miközben évtizedek óta nem látott mértékű hálózatfejlesztések szükségesek, így a legalacsonyabb helyett fair, „európai szinten összevethető” tarifát szeretnénk – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Guntram Würzberg. Az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója ezzel arra utalt, hogy a 2025-től induló négyéves árszabályozási ciklusban olyan mértékű rendszerhasználati díjemeléseket tartanak szükségesnek, amelyekkel a tarifák uniós szinten összevethető mértékűre emelkednek, és amely a lakossági rezsicsökkentési rendszer szempontjából is nagy jelentőségű téma. Egyértelműsítette: „ha a lakossági szegmensben a szabályozás csak korlátozott rendszerhasználati díjemelést enged, akkor a versenypiaci szegmensnek kell többet fizetnie.” Mindezzel együtt azt továbbra is megerősítette: készek 1 milliárd eurót saját forrásból beruházni a magyar villamosenergia hálózat fejlesztésébe, és idén rekordméretű, 390 millió eurós összeget fordítanak erre többek között azért, hogy a naperőművek terjedését a továbbiakban is támogatni tudják.
Az elmúlt hónapokban jelentős összegű negatív áramszámlákat kaphattak azok a háztartási méretű napelem tulajdonosok, akik az éves szaldó elszámolás szerint nettó betáplálók voltak a hálózatba, és ez vezethetett oda rendszerszinten, hogy 2023 őszén több hónapig negatív árbevétele volt az MVM-nek a legkisebb éves fogyasztási sávban – figyelt fel az érdekes helyzetre a Portfolio. Az utóbbi két év alapján az is látszik, hogy rendszerszinten több milliárd forintos negatív áramszámlákat, azaz pénzkifizetést, kaphattak a lakossági napelemesek a túltermelés miatt, az éves szaldó áldásos hatásaként. Az adatokból olyan érdekes „trükközések” is látszanak, mint például az, hogy közvetlenül a rezsiváltozások előtt beszakadt, majd megugrott az egyetemes áramszolgáltató árbevétele, amit részben az a fogyasztói mentalitás magyarázhat, hogy „inkább kétszeres áramárat fizetek, mint hétszeres gázárat”.
Az OPUS-TITÁSZ esetén közel 100 ügyfelet, az MVM esetén 13 ügyfelet érint az a fejlemény, hogy egyelőre mégsem kerülnek át a szaldóból a bruttó elszámolásba, mert 2013. vége után bővítették a háztartási méretű kiserőművüket – tudta meg a Portfolio a két elosztóhálózati üzemeltető sajtóosztályaitól.
A január eleji hivatalos tájékoztatással ellentétben mégsem kerülnek át az éves szaldóból a havi bruttó elszámolásba azok a háztartási méretű kiserőmű (HMKE) üzemeltetők, akiknek bár 2013. végéig volt már üzembe helyezett rendszerük, de azt követően bővítették a rendszerüket, mert „a bővítés üzembe helyezésétől számítandó a 10 év szaldó elszámolási lehetőség” – tudta meg a Portfolio az E.ON kommunikációs osztályától.
Az idő előrehaladtával és a gazdasági környezet változásának függvényében akár feleződhet is a háztartási méretű napelemes rendszerekbe történő beruházások aktuálisan kiszámított megtérülési ideje - mondta a Portfolio-nak Székely András. Az Optimum Solar Home System Kft. tulajdonos-ügyvezetője szerint az új, bruttó elszámolási rendszerben elérhető, korábbiaknál alacsonyabb átvételi ár a fogyasztói oldali rugalmassági piacok kialakulását is ösztönözheti, amely kedvezményes díjak elérését is lehetővé teheti a fogyasztók számára.
Január 1-től több, mint 3,3 ezer napelemes ügyfél átkerült a szaldóból a bruttó elszámolás hatálya alá, így az új havi számlán már külön sorban tüntetik fel a rendszerbe betáplált és onnan vételezett energiamennyiséget, és ki kell tölteniük egy papírt, hogy a hálózatba betáplált áramért megkaphassák az 5 forintos díjat – hívta fel a figyelmet keddi közleményében az MVM Next. A pénzügyi szempontból lényeges változás jogszabályi változással függ össze, miszerint - amint a Portfolio részletesen megírta - tíz évvel az üzembe helyezés után kötelezően átkerülnek a napelem üzemeltetők a szaldóból a bruttó elszámolás hatálya alá, így most azoknál történt ez meg, akiknek már 2013 végén is volt ilyen rendszerük.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részben arról volt szó, hogy újra előkerült a Kosher Energy Drink neve egy befektetéssel összefüggésben, azonban nem árt az óvatosság. Vendégünk volt Turzó Ádám, a Portfolio pénzügyi elemzője. A második részben a friss napelemes elszámolási szabályokkal kapcsolatban szedtük össze a tudnivalókat Weinhardt Attilával, a Portfolio makroelemzőjével.
Fontos szabályok léptek hatályba 2024. január elsején a háztartási méretű kiserőművek elszámolásánál, mert a két ünnep közt megjelent kormányrendelet tisztázta az összes részletszabályt, így egyfajta korszakhatárt is kijelölt a szaldó és a bruttó elszámolási rendszer között; az újonnan bevezetett havi szaldó körüli félreértéseket pedig egy friss energiaügyi minisztériumi közlemény oszlatta el. Mindezek alapján az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen változásokról döntött a kormány, és így kire pontosan milyen szabályok vonatkoznak. Jó hír, hogy a korábbi kormányzati szándékkal összhangban a Portfolio információi szerint a helyreállítási programból finanszírozott lakossági napelemes pályázat több tízezer nyertese is az éves szaldó elszámolásba kerülhet a belengetett bruttó elszámolás helyett abban az esetben, ha 2025 végéig üzembe helyezi a rendszerét.
Október 13-án lép majd hatályba a napelemek betáplálási stopjának feloldásáról szóló kormányrendelet, amelyet a Portfolio múlt heti konferenciáján jelentett be Lantos Csaba energiaügyi miniszter, illetve Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, de máris átírt benne két betűt a kormány a tegnap éjjeli Magyar Közlöny segítségével, amely egy szokatlan „helyesbítés” részt is tartalmaz. Összefoglaljuk röviden, hogy hogyan jutottunk idáig és mit takar a két apró módosítás.
Január elsejétől a kormány az ország jelentős részén feloldja a háztartási méretű kiserőművek átmeneti betáplálási korlátozását, párhuzamosan pedig megérkezik az új bruttó elszámolási szabályozás is - jelentette be Lantos Csaba a Portfolio Energy Investment Forum 2023 konferenciáján. Az energiaügyi miniszter ismertette, hogy nettó 5 forint körüli átvételi árakra számíthatnak a napelemesek. A kabinet egy új 75 milliárd forintos támogatási programot is indít a panelek és a tárolók együttes építésére. A miniszter előadásában ismertette a magyar és az európai energiafüggetlenség főbb kihívásait, valamint a kormány gázellátási és áramhálózati fejlesztéseit is.
A háztartási méretű naperőművek termelésére vonatkozó elszámolási szabályok kormányzati bejelentése átlátható helyzetet teremt és legfontosabb üzenete, hogy megszünteti a bizonytalanságot, amely a légből kapott hiedelmek és félreértések táptalaja volt eddig. Lehet, hogy kedvezőtlenebb lesz az elszámolási rendszer, mint eddig, de még így is sokkal jobb alternatíva, mintha fosszilis alapú energiarendszerre alapoznánk az életünket, így a HMKE-kapacitás bővülése a jövőben is folytatódni fog - véli Székely András, a meghatározó iparági szereplőnek számító Optimum Solar Home System Kft. ügyvezetője, tulajdonosa.
A minapi energiaügyi minisztériumi egyeztetésen tisztázódtak végre a szaldó elszámolás keretei, így eldőlt, hogy minden HMKE-tulajdonosra érvényesek a szabályok, nemcsak a lakosságra, a rendszerhasználati díjfizetés kérdése is kitisztult, az uniós napelemes pályázaton részt vevők is fontos jelzést kaptak – mutatott rá az egyeztetésen részt vevő MANAP Iparági Egyesület elnöke a ma kiadott közleményben. Szolnoki Ádám ebben azt is jelezte, hogy a bruttó elszámolás kialakításáról is egyeztetést folytattak, és ennek, illetve az esetleges kapcsolódó egyéb támogatásoknak a bejelentése szeptember vége körül várható, amelyet megelőzően a felek újabb egyeztetéseket fognak folytatni. Különösen fontos üzenet a rezsicsökkentés keretei tükrében, hogy Szolnoki Ádám szerint „a minisztériummal egyetértettünk abban, hogy valamilyen piaci mechanizmus szerepet kell, hogy kapjon az új rendszerben”.
Az elmúlt napokban valóságos hírdömping árasztotta el a napelem-tulajdonosokat, és külön öröm számukra, hogy kedvező fejlemények érkeznek az ügyükben. A hétfői híráramlás abból fakadt, hogy az Energiaügyi Minisztérium ismét leült a szakmai szervezetekkel, és a találkozón több fontos kérdés tisztázódott. Egy válaszra viszont nem a tárca hivatalos közléséből derült fény, hanem a szakmai szövetség tájékoztatójából.
Három nagyon fontos üzenetet is beleírt az Energiaügyi Minisztérium a hétfő esti Facebook-posztjába, amely a vállalati és lakossági napelemeseknek egyaránt rendkívül fontos a szaldó, illetve a bruttó elszámolási rendszer kapcsán.
Bár a Portfolio pontosan idézte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdai szavait a Kormányinfóról, de a miniszter tartalmilag más akart üzenni a 2024-től életbe lépő bruttó elszámolási rendszer kapcsán, így nem 13 forintért, hanem 5 forint/kilowattóráért tudják a háztartások betáplálni a hálózatba a megtermelt és el nem fogyasztott villamosenergiát – gyakorlatilag ez a lényege az Energiaügyi Minisztérium ebben a témában adott friss válaszának. Azt is megtudtuk, hogy a magyar háztartások 16%-a még a hálózati betáplálási stop januári feloldása után sem fog tudni csatlakozni a hálózathoz, így abban reménykedhet, hogy olyan gyorsan haladnak majd a hálózatfejlesztések, hogy nem csúsznak le az éves szaldó szerinti napelem telepítésről 2025 végéig.
Három, egymással szorosan összefüggő rendelet is megjelent a ma esti Magyar Közlönyben, amelyek közül az egyik már ma este 23 órakor hatályba is lép, és a lényegük együtt az, hogy azok a háztartások, amelyek 2023. szeptember 7-én éjfélig jelentkeztek napelem telepítésre, a telepítéstől számított 10 évig éves szaldó szerint számolhatnak el, ha 2026. január 1. előtt befejezik a beruházást. Van azonban két könnyítés is a megjelent jogszabályokban, illetve egy szigorítás is, így a sokféle szabályt összességében kell vizsgálni, és ezek alapján a cikk végén vonjuk le a következtetést.
Egy felmérés eredményeit tette közzé az EY.
Több részlet is napvilágot látott.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Harcos politikát folytatott a SEC élén.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
